Eszterháza története

ESZTERHÁZA,

herczegi kastély és kert Sopron vgyében, Sopronhoz keletre 3, a Fertõ tavához 1/4 mfdnyire.
Az eszterházi kastélyt és kertet, mellyek pazar pompásságuk miatt magyar Versaillesnek neveztettek, bár hajdani fényükbõl sokat vesztettek, most az egész országban a legszebb s legdicsõbb kastélyok és kertek közé sorozhatjuk. Épült ez a süttöri vagy söjtöri határban rónaságon. A várkastélyhoz mindenfelõl fasorok visznek be, s maga számos urasági mesteremberektõl lakott épületekkel, istállókkal, kétfelõl pedig a nyári és téli kertektõl vétetik körül.

Az egész két részre van osztva, u.m. al- és fel-épületre. A felsõ vagy tulajdonképeni kastély köröskörül faragott képekkel párkányoztatik.
Egész szélessége kivülrõl 54 öl, szárnyai 25 öl szélesek, 12 öl hosszak.
Van benne 126 ékesen kifestett és bõven megaranyozott szoba, ide nem számlálván a különbözõ csarnokokat és termeket.
Az alsó épületben 2 felöl 46 szoba számláltatik az udvari játékszinen kivül.
Kerülete az egész Eszterházának a kertekkel együtt 6000 bécsi ölet, vagyis 1 1/2 német mértföldet tesz.
Van itt 13 zsellérház is, 280 lakos, eredeti angolménes, és egy répaczukorgyár, melly évenként készit 400 mázsa fejéritett czukrot, 100 mázsa jobbféle szörpöt, és 500 mázsa melassát.
A leirt eszterházi pompás kastély az Eszterházy herczegi család majorátusi birtokához tartozik.

SÜTTÖR,
magyar falu, Sopron v.megyében, közel a Fertõhöz, Sopron-tól keletre 3 mfd., 750 kath. lak., s paroch. templommal.
Eszterháza pompás kastélyával együtt e helység határára épült.
Földjei nagyon középszerüek; legelõje posványos; szénája, nádja a Hanságból elég, erdeje nincs.
Urbéri gazda 93. Földesura h. Eszterházy, s nevet ad egy uradalomnak.
    (Magyarország geographiai szótára.   Kiadta: Fényes Elek.   Pesten, 1851.)

 


Asztali bor cimkéje, Herczeg Esterházy pincészetébõl egykor... (Fotó: Kocsis F.)

Asztali boros üvegek, Herczeg Esterházy pincészetébõl egykor... (Fotó: Kocsis F.)

és boros üveg Herczeg Esterházy pincészetébõl ma... (Fotó: Kocsis F.)

 
Eszterháza, kastélykert korabeli térképe (Fotó: Kocsis F.) (A képre "kattintva" a térkép feliratozása olvashatóvá válik)

FERTÕD

Süttör település egy 1313. évi bizonyságlevélben fordult elõ elõször
írott formában, "Sehter" névalakban.
Eszterháza elsõ írásos említése 1766 -ban, Miklós herceg levelében történt
a jelenlegi ismeretek szerint.
Eszterháza nevét 1950. május 7-én Fertõdre változtatták, majd az 1950. nyarán
induló magyarországi közigazgatási átszervezések kapcsán 1950. szeptember
7-én Süttört is hozzácsatolták, mint Fertõd II. kerületét.
1995. július 1 -ével Fertõdöt várossá nyilvánította a Magyar Köztársaság
elnöke.
A város három településrészbõl tevõdik össze:

  1. Eszterháza
  2. Süttör
  3. Tõzeggyármajor

Miklós Nap

Több éves hagyomány már Eszterházán a kastély építtetõjérõl, Esterházy Miklós
hercegrõl elnevezett Miklós Nap.
A Herceg 1762-ben került a majorátus élére, aki a Habsburgok szolgálatában
eltöltött külföldi tartózkodás után hazatérve kezdte meg a jelenlegi kastély
építését. Miklós 1762-1766 között építette fel a patkó alakú barokk
épületegyüttest osztrák mesterek - Jakoby, Hefele, Mödlhammer - közremûködésével.
A Herceg 1790-ben bekövetkezett haláláig folyamatosan építkezett, s a kastélyhoz
tartozó cselédek ill. az itt dolgozó kézmûvesek letelepítésével létrehozta
Eszterházát, az épületegyüttestõl nyugatra. A kastély fénykora Miklós herceg
haláláig tartott, aki a 18. sz. barokk-rokokó pompájának minden eszközét
felhasználva Operaházat, Bábszínházat hozott létre: német színtársulatokat, olasz
és francia balett-táncosokat alkalmazott. Európa hírû zenekara élén Joseph Haydn
a világhírû zeneszerzõ állt, mint a család házi zeneszerzõje és karmestere.
Felépítette a Muzsikaházat, urak- és udvari személyzet házát, lovardájában 110 ló,
kocsi- és szerszámkiállítás volt, 150 fõnyi testõrségének (gránátosok)
õrségépületeket emelt, a faluban álló Beszálló vendéglõ pedig a bécsi postakocsi
végállomása lett.
Csatornát készíttetett a Hanságban, s töltést a lápon át Pomogyig, hogy
lerövidítse az utat Pozsony felé.

"A csillagot mely korán-kelõ
szegények szemén ragyog tovább
szeresd."

            (Locsmándi László: Hajnali harmatcseppek)

A Köztársaság Elnökének 93/1995. (VI.2.) KE határozata
városi cím adományozásáról

A belügyminiszter elõterjesztésére a városi címet adományozom 1995. július 1.
napjával:
1.  a Baranya megyében lévõ
      Sásd,
2.  a Bács-Kiskun megyében lévõ
      Szabadszállás,
3.  a Gyõr-Moson-Sopron megyében lévõ
      Fertõd,
4.  a Tolna megyében lévõ
      Bátaszék,
      Simontornya,
5.  Vas megyében lévõ
      Csepreg
nagyközségnek.

                                      Göncz Árpád sk.,
                                      a Köztársaság elnöke
Ellenjegyzem:

                                      Kuncze Gábor s.k.,
                                      belügyminiszter

Fertõd vonatkozású könyvek (a teljesség igénye nélkül):

Bak Jolán: Fertõd irodalma 1763-1938.
Karl Geiringer: Haydn (Bp., 1969.)
Rácz Endre: Fertõd  Schloss Esterházy kastély   (Corvina, 1972.)
dr. Marót János: Fertõd. Utikalauz. (Gyõr-Sopron megyei Tanács Idegenforgalmi
                                             Hivatala - Sopron, 1961. További kiadások: 1962, 1963.)
dr. Marót János: Fertõd. Utikalauz. (Gyõr-Sopron megyei Tanács Idegenforgalmi
                                             Hivatala, 1969. További kiadások: 1971, 1972, 1975, 1976, 1978, 1979.)
Hokkyné Sallay Marianne: A fertõdi Esterházy kastély (Corvina, 1979.)
Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 17. szám: Fertõd, Esterházy-kastély
                                             (TKM Egyesület, 1979.)
Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára: Fertõszéplak falumúzeum
                                             (TKM Egyesület, 1983.)
A Fertõ-tó és a Hanság tájvédelmi körzetek (OKTH, 1983.)
Péter Katalin: Esterházy Miklós (Bp., 1985.)
Ráfael Csaba: Fertõd Esterházy kastély (Magyar Távirati Iroda, 1988.)
Bak Jolán: Fertõd, Esterházy kastély (Bp., 1992.)
Locsmándi László: Kenyérmorzsák.  Versek  (Locsmándi László, 1992.)
dr. Bodor Péter: Kerékpárral a Fertõ tó körül (Frigoria GMK Kiadóiroda, 1993.)
Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 494. szám: Fertõ-Hanság Nemzeti Park
                                             (TKM Egyesület, 1994.)
Bárdosi János: A magyar Fertõ halászata (A Soproni Múzeum Kiadványai 1.   1994.)
Fertõd. Fertõd múltja és jelene (KSH Gyõr, 1995.)
A Fertõdi Általános Iskola Évkönyve 1995-1996 (Fertõdi Általános Iskola, 1996.)
Fertõ-Hanság Nemzeti Park (Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága, 1997.)
Természetvédelem. Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
                                          (KTM Természetvédelmi Hivatal, 1997.)
Szalon 1998/1. (Folium Nyomda Kft., 1998.)
Escort sorozat: Stefánka László, Krisch Magdolna: Ismerkedés Fertõddel
                      (Escort 96.Bt., 1999.)
Escort sorozat: Stefánka László, Krisch Magdolna: Kirándulás a Fertõparton
        (Mörbischtõl Pamhagenig)  (Escort 96.Bt., 1999.)
Foci minden szinten (Gyõr-Moson-Sopron megye labdarugó kiadványa)
                      (Kreatív Marketing Kft., 1999.)
Kultúrával a nyugat kapujában: Nemzeti Fesztivál 2000 (Gyõr-Moson-Sopron megye).
                  (Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ, 2000.)